Mi az IKSZ?

A köznevelési törvény előírása szerint 2016-tól az érettségi vizsga megkezdésének feltétele, hogy minden diák 50 óra közösségi szolgálatot végezzen középiskolai tanulmányai során. A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” [Nkt.] A közösségi szolgálat fejleszti a tanulók kommunikációs készségét, a szociális érzékenységét, az érzelmi intelligenciáját, empátiáját, felelősségvállalását, önismeretét. Mindezek mellett a pályaorientációban is fontos lehet az iskolai közösségi szolgálat.

szam_tech_oktatas
fasitas
et_haza

Milyen jellegű tevékenységek végezhetőek az Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ) keretei között?

  • egészségügyi (minden esetben mentort kell biztosítani ezen a tevékenységi területen)
  • szociális és jótékonysági
  • oktatási
  • kulturális, közösségi
  • környezet- és természetvédelmi
  • katasztrófavédelmi
  • sport- és szabadidős tevékenységek (óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, idős emberekkel közösen)

Fogadó szervezet lehet:

  • a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;
  • a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
  • a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
  • a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a
    működésével összefüggő tevékenysége körében;
  • a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével
    összefüggő tevékenysége körében

Fogadó szervezet lehet továbbá:

  • szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény;
  • egészségügyi szolgáltató;
  • oktatási intézmény;
  • felsőoktatási intézmény;
  • muzeális intézmény;
  • nyilvános könyvtár;
  • közlevéltár;
  • nyilvános magánlevéltár;
  • közművelődési intézmény

Ezeken a területeken működő intézményekkel, szervezetekkel – fogadó intézmények – együttműködési megállapodást kell kötni az iskolának.

Szociális tevékenységek:
– idős emberek segítése egyénileg, otthonukban (sétáltatás, bevásárlás, beszélgetés, közös főzés, takarítás, udvar rendbe tétele, favágás stb.)
– idős emberek támogatása szociális intézmény keretei között (sétáltatás, beszélgetés, szoba rendezése, étkezésben segítés, ágynemű áthúzása)
– felolvasás, beszélgetés, egyéb, a mentális egészséget támogató tevékenységek

Oktatási tevékenységek:
– korrepetálás iskolákban alsóbb évfolyamokon, gyermekotthonban, sajátos nevelési igényű intézményben
– bölcsődékben, óvodákban a mindennapi tevékenységekben, játékokban való részvétel
– oktatás idősek számára (például számítógép-használat, nyelvtanítás)
– egyéb oktatási tevékenységek

Kulturális, közösségi tevékenységek:
– kulturális intézményekben múzeumpedagógiai vagy egyéb szolgálat segítése
– közösségi tevékenységek (katonasírok gondozása)
– közgyűjteményben önkéntes feladatok ellátása
– bölcsődékben, óvodákban, idősek otthonában stb. kulturális program szervezése (bábjáték, amatőr színielőadás, versmondás, felolvasás, mesemondás, éneklés)
– környezet- és természetvédelmi tevékenységek (parkrendezés, közösségi terek tisztítása, rendezése, javítás, festés, szociális intézmény környezetének rendezése, növényültetés, avar összegyűjtése, környezettudatosságra, fenntartható fejlődésre vonatkozó programokban való részvétel, és a programok népszerűsítése, iskola, civil szervezet honlapján, blog írása, szórólapok készítése, megújuló energiaforrások fontosságát szolgáló programok népszerűsítése és egyéb környezet- és természetvédelmi tevékenység)

Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése során egyik félnek sem származhat anyagi haszna a tanuló tevékenységéből. A tanulók olyan tevékenységet sem végezhetnek, amely bármely intézmény munkatársainak előírt kötelessége, amelyért egyébként ellenszolgáltatás járna, szakképzett munkaerő végezné, illetve amelynek elvégzésére megbízás vagy munkaviszony létesítésére lenne szükség. Nem vehet részt a diák olyan tevékenységben, mely bármely intézmény vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódik. Szakmai feladatok ellátása, ilyen tevékenység végeztetése tilos!

Mikor, milyen feltételekkel kell elvégezni az 50 órás közösségi szolgálatot?
– a középiskola 9-12. évfolyamán, lehetőség szerint arányosan elosztva, amelytől indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.
– a közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében az osztályfőnök az 50 órán belül (szükség szerint a mentorral közösen) legfeljebb 5 órás felkészítő, majd legfeljebb 5 órás záró foglalkozást tart.
– egy órán 60 perc közösségi szolgálati idő értendő. A helyszínre utazás és a hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.
– a közösségi szolgálat tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető
– az iskolai közösségi szolgálat közvetlen hozzátartozónál, rokonnál csak közvetítő szervezeten keresztül valósulhat meg.
– vidéki diákok tevékenysége: lehetőség van arra, hogy a tanuló eldöntse, hol látja el a feladatot. Eltérő helyszínek esetén a szülőnek és tanulónak aktívan részt kell vennie a tevékenység megszervezésében.

Az iskola nagyon komoly szerepet kap a közösségi szolgálat megszervezésében, koordinációjában, a törvény szerint nem kell felügyeletet, kíséretet biztosítania a közösségi szolgálathoz. Miután a közösségi szolgálatot tanítási időben nem, csak az után, illetve hétvégén végezheti a tanuló, ilyen indokkal nem menthető fel a másnapi számonkérések alól. Sajátos nevelési igényű tanulóknál a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi
szolgálat alól az igazgató határozatban mentesíthet.

Hogyan dokumentáljuk a közösségi szolgálatot?
– a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát.
– a közösségi szolgálat során a tanuló köteles naplót vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
– az osztálynaplóban, a törzslapon és a bizonyítványban az osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését.
– az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.